... Tovább »
Misztikus reggel
... Tovább »
... Tovább »
Aranyos Ervin: Vihar c. verse
Viharos szél tépkedi a fákat.Ők meghajolnak. Van bennük alázat.De meddig állják, mindezt meddig tűrik?Valami már régen készülődik! Hej, te szél, te gyengülsz, egyre gyengülsz,bár erősködsz, s támadásba lendülsz,de ha a fák egyszer visszacsapnak,kioltanak. Köszönd hát magadnak! Ha akarnák földhöz láncolnának,azok kiket te hiszel szolgának,azok, kiket most szolgálnod kéne,de bolond vagy, gonosz tüneménye. Talán majd egy… Tovább »
Viktor Hugo
A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.... Tovább »
A természet éltető ereje – Gombák
... Tovább »
Fagyos világ
... Tovább »
Gyönyörű napraforgó
... Tovább »
“Toll”, szeretem, mint az írás szimbólumát, rajongok értük
... Tovább »
Fantasy
... Tovább »
Sérült házikóban
... Tovább »
A természet, mikor egészen emberi alakokat ölt
... Tovább »
